Az aktív immunizálás meghatározó szereplői a védőoltások. Lényegében az élő legyengített kórokozó bizonyos alegységét kapja meg a szervezet, az immunválasz pedig létrehozza a védő hatást. Vannak kötelező és szabadon választható védőoltások is, utóbbiak beadatása is erősen javasolt. A kisgyermekek oltását oltási napló szerint végzik, az adott típusú beadás függ az életkortól is. Lázas betegség, immunológiai károsodás esetében nem javallott beadatni bizonyos védőoltásokat, ugyani súlyos szövődmények is kialakulhatnak, akár még idegrendszeri károsodás is kialakulhat.
A szülőknek a komplikációkat tehát mérlegelniük kell, de gondoljunk az oltás elmulasztását fellépő veszélyekre is. Bizonyos oltások még kombinálhatóak is, ezáltal csökkenthető a számuk is. Hazánkban 2019-től 12 darab fertőzés ellen vannak kötelezően beadandó védőoltások.
Melyik oltást adják be először?
Az újszülötteknek először a BCG oltást adják be, maximum 6 hetes korukig meg kell, hogy kapják az oltóanyagot, mindezt a felkar bőrébe. Az oltás védelmet jelent a tbc és a gümőkor legsúlyosabb formációi ellen, az oltás helyén a csecsemőknél felléphet duzzanat vagy pirosodás is, de váladékozhat is. Három, négy hónapos korban kerül sor a torokgyík, szamárköhögés, tetanusz és a járványos gyermekbénulás elleni védőoltásra. A gyermekbénulás elleni vakcina inaktivált kórokozót tartalmaz, 18 hónapos korban ezt az oltást megismétlik. 15 hónaposan a kanyaró, mumpsz és rubeola elleni védőoltást is megkapják a kicsik, ez szintén tartalmazza a vírusokat legyengített formában. 11 éves korban az oltást megismétlik.
Tipp: magánrendelő hivatkozások
A hetedik osztályos diákok a Hepatitis B elleni védőoltást kapják meg, ami a májgyulladás ellen jelent védelmet. A kisgyermekek a bárányhimlő ellen is kaphatnak oltást, ez a vakcina szintén 2019 őszétől vált kötelezővé. A szabadon választható oltások közé tartozik a rotavírus, HPV, kullancsencephalitis, agyhártyagyulladás, hepatitis A és az influenza elleni védőoltások.