Mit kell tudni az azbesztről?

Az azbeszt a természetben előforduló ásvány, amelyet tartóssága és tűzálló tulajdonságai miatt számos építőanyagban, többek között szigetelésben, tetőfedésben, padlóburkolatokban és cementben használtak. Az azbesztet azonban számos súlyos egészségi állapottal hozták összefüggésbe, beleértve a tüdőrákot, a mezoteliómát és az azbesztózist, amely egy krónikus tüdőbetegség, légszomjat, köhögést és fáradtságot okozhat.

Az azbeszt veszélyes anyag.

Az azbesztnek akkor van kitéve szervezetünk, amikor az anyagból származó szálak a levegőbe kerülnek és belélegezhetők. Ez az azbeszttartalmú anyagok beépítése vagy eltávolítása során fordulhat elő, illetve akkor, ha megsérülnek vagy megbolygatásra kerülnek. Az azbeszttartalmú anyagok kezelésével foglalkozó emberek fokozottan ki vannak téve a kockázatának.

Az azbeszt különösen káros, ha a levegőbe kerül és belélegzik, mivel a szálak megrekedhetnek a tüdőben és gyulladást, hegesedést okozhatnak. Az azbeszttel kapcsolatos betegség kialakulásának kockázata az azbeszt mennyiségével és az azbesztnek való kitettség időtartamával nő.

Hol használták az azbesztet?

Az azbesztet egykor széles körben használták különféle építőanyagokban, többek között szigetelésben, tetőfedésben, padlóburkolatokban és cementben. Autóalkatrészekben, például fékbetétekben és tengelykapcsolókban is jelen volt. Az azbeszttel kapcsolatos ismert egészségügyi kockázatok miatt azonban az anyag használatát számos országban jelentősen korlátozták. Néhány régebbi épületben és otthonban még mindig fellelhető és fontos, hogy óvintézkedéseket tegyünk, amikor azbeszttartalmú anyagokkal vagy azok közelében dolgozunk.

Ha úgy gondolja, hogy az azbesztnek való kitettség veszélyének van kitéve, fontos, hogy beszéljen egy egészségügyi szolgáltatóval. Az azbeszttel kapcsolatos betegségekre nincs ismert gyógymód, de a korai felismerés és kezelés segíthet a betegség előrehaladásának lassításában és az érintettek életminőségének javításában. Ha aggódik az azbeszt miatt otthonában vagy munkahelyén, fontos, hogy szakemberrel vizsgáltassa meg az anyagokat. Sok esetben az azbeszttartalmú anyagok biztonságosan eltávolíthatók vagy lezárhatók a további veszély megelőzése érdekében. A veszélyes anyagok szállítása szakértelmet igényel, hiszen nem csak kiemelt odafigyeléssel szükséges végezni, hanem jogszabályok alapján meghatározott előírások alapján, szigorú dokumentáció kíséretében.

Mitől korpásodik a haj és mit tehetünk ellene?

A korpásodás gyakori probléma, de mi okozza, és hogyan szabadulhatunk meg tőle? Vessünk egy pillantást a tudományra, és fedezzünk fel néhány egyszerű megoldást erre a bosszantó problémára.
A korpásodás egy gyakori bőrbetegség, amely a fejbőrt érinti, és pelyhek megjelenését okozza. Bár kínos lehet, nem súlyos, és gyakran öngyógyítással vagy vény nélkül kapható kezelésekkel kordában tartható.
A korpásodás ellen számos dolgot tehetünk.
A korpának két típusa van – a száraz és a zsíros. A leggyakoribb az olajos korpa, amelyet a faggyúmirigyek túlzott olajtermelődése okoz, ezáltal jelentős mennyiségű bőrsejt válik le a fejbőrről. Ez a nagymértékű hámlás bármely életkorban előfordulhat, leggyakrabban olyan tinédzsereknél vagy fiatal felnőtteknél fordul elő, akiknek zsíros a fejbőrük, vagy akik nemrégiben változtattak frizurát. A száraz korpásodás általában a száraz fejbőrű embereket érinti, és általában a 40 év felettieket, szintén bármelyik életkorban előfordulhat. További lehetséges okok közé tartozik a ritkán végzett hajmosás, a hajápoló szerekre, köztük a hajfestékekre vagy a hajformázó termékekre való érzékenység, valamint a gyulladásos bőrbetegségek, például az ekcéma vagy a pikkelysömör. Bizonyos esetekben gombás fertőzések, például a Malassezia furfur is kiválthatják a korpásodást.
A Malassezia elszaporodása gyulladáshoz vezet a fejbőr felszínén, ami irritációt és hámlást okoz. Egyes esetekben a korpásodás eléggé súlyossá válik és orvosi kezelést igényel.

Mit tehetünk a korpa ellen?

Az orvosi kezelések mellett számos otthoni gyógymódot is gyakran alkalmaznak korpásodás esetén. Ezek közé tartozik a fejbőr masszírozása olajokkal, például teafaolajjal és olívaolajjal. A szódabikarbónapasztát is elkeverhetjük forró vízzel, ami segít eltávolítani az elhalt hámsejteket. A stressz is előidézheti a korpa megjelenését, tehát igyekezzünk csökkenteni, valamint figyeljünk az elegendő mennyiségű alvásra és lehetőleg részesítsük előnyben a korpaellenes, mondjuk teafa kivonatos samponok használatát.
Fontos megjegyezni, hogy a korpásodás nem okoz hajhullást és nincs szükség súlyos orvosi beavatkozásokra, de kínos és kellemetlen lehet, ezért kell vele foglalkozni.