A busójárásról
A fesztiválok hangulatát egész évben élvezhetjük. A fővárosban szinte minden hétvégén rendeznek egy ünnepséget. A legtöbb esetben valamilyen jellegzetes étel vagy ital palacsinta, kocsonya, sólet, kávé, pálinka, bor egyes típusai kóstolhatóak meg, de vannak hagyományos, kulturális emlékeket őrző események is. Azonban a vidéki kisebb-nagyobb településeken is rendeznek ilyen hétvégi programokat gondoljunk csak az Etyeki Piknikre, vagy a mohácsi Busó Járásra.
A busójárás története
A busójárás egy több évszázados múltra visszatekintő hagyomány, mellyel a tél végét, illetve a tavasz beköszöntét ünnepelik. Minden évben egy meghatározott időben a tavaszi napforduló után, vagy farsangvasárnap kezdődött. Hazánk mellett egyéb országokban is szokás a tavasz érkezésnek az ünneplése. A legismertebb ilyen jellegű rendezvények a Velencei valamint a Riói Karnevál, de számos kelet európai országban is megrendezik a busójárást.
Idén február 4-9 között rendezik meg ezt a fesztivált a Duna parti városkában. A busó járáson felvonulók jellegzetes öltözéke a kifordított báránybőr kabát, a fehér színű vászon nadrág és az egyedi művészeti alkotásoknak számító, fából faragott arc maszkok is. Az öltözékekhez egyéb jellegzetes kiegészítők, a bocskor, a kereplők és a bot is hozzátartozik. Az ünnepély egy felvonulással kezdődik, amikor a szigetről csónakkal Mohácsra érkeznek a busók, majd a főtérre vonulnak, ahol körtáncokat járnak és az ünnepség fénypontjaként elégetik a telet jelképező koporsót is.
A mohácsi busójárás ma már a nemzetközileg is elismert, hagyományőrző fesztiválok közé tartozik (úgy, mint a bécsi adventi vásár is), hiszen Hungarikumnak számít továbbá az Unesco szellemi örökség listáján is szerepel, ennek köszönhetően turisztikai szempontból is jelentős szerepet kapott. A farsangi időszakban ugyanis sok látogató keresi fel Mohácsot és ismeri meg hazánk történetét is.